A klub

Az Arsenal Football Club-ot n�h�ny a Woolwich Arsenal Armament Factory (ebben a gy�rban hadi fegyvereket gy�rtottak) dolgoz�i alap�tott�k 1886 v�g�n. Az els� meccs�k gy�zelem volt, m�ghozz� 6-0 a Eastern Wanderers ellen 1886.dec.11.-�n. A k�s�bbi �vekben Royal Arsenalra v�ltoztatt�k a nev�ket �s tov�bbi gy�zelmeket arattak bar�ts�gos �s helyb�li kupaversenyeken. 1891-ben a klub �tt�rt profi szintre �s ut�na Woolwich Arsenalnak h�vt�k magukat. K�t �vre r� csatlakoztak a Football League-be. Otthonuk a Highbury volt 1913-t�l 2006-ig. �gy a m�sodik divizi�b�l felker�ltek az els�be, ahol napjainkban is j�tszanak. 1925-ben a csapatot Herbert Chapman vette �t �s �t �vre r� klubj�val megszerezte els� tr�fe�jukat megverve Huddersfield Town-t a FA Cup fin�l�j�ban. A k�s�bbi szezonokban h�romszor egym�s ut�n nyert�k meg a lig�t (amit csak n�gy csapat �rt el ut�nuk). Sajn�latosan Chapman meghalt �s a klubot George Allison vette �t �s megnyert m�g egy FA Cupot 1936-ban, �s a Football League-et 1938-ban. Ezek az id�k alatt Arsenal rengeteg szt�rt mondott mag��nak, kiemelkedoen: Alex James, Ted Drake, Cliff Bastin, David Jack, Eddie Hapgood �s George Male. A m�sodik vil�gh�bor� alatt Tom Whittaker lett a vezet��s m�g t�bb sikert aratott a fantasztikusan kiemelked� Arsenallal. Bajnokok voltak 1947/48-ban �s 1952/53-ban, FA kupa gy�ztesek 1950-ben �s m�sodikak 1952-ben. A '60-as �vekben Bertie Mee vette �t a vezet�st �s els� Eur�pai gy�zelm�ket 1969/70-ben megverve Anderlechtet 4-3-ra. Arsenal dupl�zott a k�vetkez� szezonban megnyerve a lig�t �s az FA kup�t (megnyerve Liverpoolt a hosszab�tsokban a Wembley stadionban). Terry Neill alatt Arsenal h�romszor is szerepelt az FA kupa d�nt�j�ben, persze mindh�romszor megnyerve. 1980-ban beker�ltek a Cup Winners' Cup-ba, mert Arsenal olyan nagy csillagokkal j�tszott mint Graham Rix, Frank Stapleton, Pat Rice, David O'Leary �s Liam Brady, de kikaptak tizenegyesekben Valencia ellen. Az els� League Cup-ot George Graham csapata szerezte meg 1986-ban leverve Liverpoolt 2-1-re. K�t �vvel k�s�bb megnyert�k a League Championshipet, egy sz�p "utols� perces g�llal" k�sz�nhet�en Michael Thomasnak.(v.e.2-0 Liverpool ellen). M�g egy bajnoki c�met nyertek az 1990/91-es szezonban, k�sz�nhet�en a csod�latos v�d�knek, csak egy meccset vesz�tettek el. 1992-ben Alan Smith g�lja Parma ellen a European Cup Winners' Cup-ban vezette a csapatot a gy�zelemhez. 1995-ben sajn�latosan Arsenal kikapott a fent eml�tett bajnoks�g fin�l�j�ban Real Zaragoza ellen. George Graham elhagyta a klubot, felv�lltotta Bruce Rioch, ki megvette Dennis Bergkampot. 1996/97-es szezonban a francia menedzser, Ars�ne Wenger vette �t Arsenal vezet�s�t. Meg�rkez�s�vel a csapat dupl�zott (megnyerte a League �s az FA Cup-ot). Dennis Bergkamp megnyerte a Football Writers' Association (FWA) Player of the Year �s a PFA Player of the Year c�met. Emmanuel Petit, Patrick Vieira �s Thierry Henry lettek �r�kre bev�sve az Arsenal fanok sz�v�be, f�leg Ian Wright, ki 185 g�lj�val bele�rta mag�t a t�rt�nelembe �s elhagyta a klubot. 2003/2004-es szezont �gy nyert�k meg, hogy egyszer sem kaptak ki, elsok lettek Chelsea el�tt 11 ponttal. Ekkor m�r tizenharmadszorra nyert�k meg a Premiershipet. Janu�rban Wenger megvette a spanyol fiatalt, Francesc Fabregast (Cesc) �s rekordot �rt-� az egyetlen, az els� tizenegyben j�tsz�, legfiatalabb tag �s g�ll�v�. 2004 augusztus�ban az Arsenal rekordot �rt-49 meccset �gy j�tszottak le, hogy egyszer sem vesztettek. Az �gy�sok �t kup�t nyertek 4 szezon alatt  megnyerve az FA kup�t tizenegyesekben Manchester Utd. ellen. A gy�ztes g�lt Patrick Vieira r�gta be, ki most a m�sodlig�ba s�llyedt  Juventusb�l az Interben folytatja karrierj�t. A 2005/06-as szezont negyedikk�nt felyezt�k be, de boldogan k�lt�ztek be az 579 milli� fontba ker�lo Emirates stadionba elhagyva a Highbury-t, mi az FC Arsenal csapat otthona volt 1913-t�l.