Highbury
Az Arsenal stadionja 1913 óta létezik és a kezdetek óta Highbury a neve. A csapat ebben az időben váltott nevet is, mivel a klub az anyagi csőd szélére került. Woolwich-ról Arsenalra keresztelték a csapatot, ennek egyik oka az volt, hogy a stadiont egy régi loszerraktár helyére építették.
A költözés előtt viszont volt egy kis gond. A Woolwich Arsenal kiesett a bajnokságból.
Az új pályát egy gimnázium mellé építették, amit a második világháborúban lebombáztak.
Az Arsenal 21 évig £20,000-ot fizetett a pálya területéért.
Rengeteg halasztás után végül is, a már Arsenal néven futó, csapat lejátszhatta első mérkőzését a Highbury-ben.
A stadiont Archibald Leitch tervezte, aki olyan klubok stadionjaiban volt tervező, mint a Manchester United, Liverpool, Chelsea, Everton, Glasgow Rangers, sőt még az ősi ellenség Tottenham stadionjában is benne volt. A főépület az East Stand, amely már ekkor is 9000 férőhelyes volt és teraszokkal volt felszerelve.
Az első mérkőzést az Arsenal 2-1-re nyerte meg ebben a stadionban a Leicter Fosse ellen 1913. szeptember 6-án. Ekkor a pálya még nem volt teljesen kész, de mivel a bajnokság folytatódott a világháború alatt is ezért nem volt idő várni. 1920-ban a csapat kivívta első nemzetközi szereplését.
A mostani West Stand-et Claude Waterlow Ferrier tervezte meg, és 1932 decemberében nyílt meg. 4000 ülő és 17000 állóhely volt benne és a két rész együtt £50,000-ba került. Az 1930-as években a stadiont átnevezték Arsenal Stadium-ra, majd 1936. októberében megnyílt a harmadik lelátó is, az East Stand.
Az East Stand adott otthont a klubhelyiségeknek, irodáknak és egy gyönyörű bronz szobornak, amely Hebert Chapman-t ábrázolta. Chapman az Arsenal egyik legjobb edzője volt, míg 1934-ben hirtelen halállal elhúnyt. Második Világháborúban a stadion elsősegélyszállás volt. A második világháborúban a North Bank lelátó tetejét lebombázták, majd ezt 1956-ban. Közben 1951-ben világítást kapott a pálya. A West Stand új ülésekkel lett gazdagabb 1969-ben.
A Déli vége a stadionnak edző pálya volt. Ezt 1890-es években fedett edzőközpontá alakították. A Clock End 1989-ben lett teljesen kész. Exluzív boxok, irodák kaptak helyet benne. Az egész stadiont ülőhelyesre formálták.
Az új 12,000 férőhelyes North Bank 1993-ra készült el, ez már kétszintes volt.
Az idők során megjelent két óriás kivetítő a stadionban, amely két átlós sarokba került.
A stadion jelenleg 38,500 férőhelyes, és állandóan telt ház van.
A stadiont 2006/2007-es szezonban az új 60,000 férőhelyes Emirates váltja fel. És ebben a stadionban többé nem játszanak meccset mivel lakások lesznek a lelátok helyén és a pályát egy térré alakítják át.
Emirates
Emirates... avagy amit az új arénáról tudni kell
Az "ágyúsok" új otthona több mint két éven át épült, az összköltséget, pedig a jól értesült angol újságírók 307 millió euróra (82 milliárd forint) becsülik. A Highburytől látótávolságra lévő komplexum 60 ezer néző befogadására alkalmas, ezen belül legfeljebb 9000 vendégszurkoló számára biztosít helyet a klub. A stadionban ötszáz darab a mozgássérültek és 215 a média számára fenntartott szék. A lelátók legmagasabb pontja 41.4 méterre van a földszinttől.
Az öltözők közel száz négyzetméter alapterületűek, a gyepre vezető alagút hossza 13.5 méter. A létesítményben összesen 4500 méternyi acélkorlát, 2000 ajtó, 18 lift, 12 ezer világítótest, 41 kameraállás, 900 mellékhelyiség, ebből 113 a mozgáskorlátozott szurkolók számára, 914 televíziókészülék, 450 pénztár, két óriásképernyő, sőt még egy kutyatoalett is található. A lelátókat fedő tetőrész összesen 27 200 négyzetméter, míg a stadionban az építkezés kezdete óta mostanáig több mint 9300 munkás dolgozott.
|